A Hunza-völgy az egyik legbámulatosabb hely a világon. A Pakisztán legészakibb részén található területen az emberek nem csupán sokáig élnek, de boldogságban, egészségben töltik mindennapjaikat még 80, sőt 90 évesen is. Dr. Robert McCarrison India brit megszállásának idején India táplálkozási szokásait kutatta, amikor felfedezte a hunza népet, ahol bár az orvos, a kórház ismeretlen fogalomnak számított, az emberek mégis 100 évesen is jó egészségnek örvendtek. Az alig harmincezer fős népcsoport a pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál él a hegyek között, melyek átlagmagassága hat-hét és fél ezer méter. 

Egy csodákkal teli táj

A vidék a természet szépségeinek kimeríthetetlen tárháza, így minden évben több ezer turista keresi fel. Az teljes északi öv olyan környezetet kínál, amelyben egyáltalán nincs szennyezettség. Az erős havazás és a zord, hideg időjárás miatt ez a terület megközelíthetetlen télen, amely nem kevesebb mint 8 hónapon keresztül tart. Májustól augusztusig viszont teljes szépségükben pompáznak a városok, völgyek és falvak.

Az itt található természet évről évre környezetvédők és botanikusok tömegét vonzza, akik mintákat gyűjtenek a ritka növényekből. A Hunza-völgyben a Hunza folyó vize közvetlenül a Karakoram tartomány gleccsereiből érkezik. Az eddig rögzített adatok szerint Jeanne Calment volt az egyik legidősebb ember a Földön, aki 122 éves korában halt meg, de manapság vannak 125 éves férfiak és nők is Hunza-völgyben, akik a földeken dolgoznak, és hegyet másznak, hogy megszerezzék a napi betevőt. Ezek az emberek megőrizték évszázados életmódjukat, hagyományaikat, és elutasítanak mindent, ami idegen az életformájuktól.

Mivel az itt élők átlagos életkora 90 év, a hunzák számos régi történetet ismernek nagyszüleikről, sőt még dédszüleikről is. Ezek a történetek persze inkább csak legendák. Sokan állítják például, hogy tündérek élnek köztük, akik gyógyítják mind a lelki, mind a fizikai betegségeket, de olyan is akad, aki démonok és boszorkányok jelenlétét bizonygatta.

Gyógyító erejű táplálékok

A Hunza-völgyben rendkívül sokféle gyümölcs terem, többek között eper, szilva, kajszibarack, őszibarack, alma, körte, szőlő, fekete és piros cseresznye. Emellett az emberek előszeretettel fogyasztanak búzát, árpát, hajdinát, kölest és Jób könnyét – ez utóbbi igazi ritkaságszámba megy, hatékony ellenszere nemcsak a rákos megbetegedéseknek, de a reumának is. A sárgabarackot, mely itt a táplálkozás alapja, Hunza-aranyként emlegetik. A magját szintén megeszik, akár naponta 30-at is elfogyasztanak belőle, az olajából pedig hatékony bőrápolót készítenek. Sokak szerint valószínűleg ennek köszönhető, hogy a hunza nők még idősebb korukban is kevésbé ráncosak.

Az élet vize

A népcsoport hosszú életét állítólag az ivóvíznek is köszönheti. Vizük a hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik, és gazdag forrása az ásványi anyagoknak, melyeket természetesen a hunzák fogyasztotta növények is felvesznek. Így az itt élő emberek ásványianyag-fogyasztása a napi háromszorosa annak, ami a nyugati civilizációra jellemző.